Pályázatírás az Európai Unióban

Az európai uniós pályázati rendszer célja alapvetően a tagországok egyes régióinak, adott földrajzi egységei tartós elmaradottságának csökkentése vagy megszüntetése. Az Unió elsőként az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) hozta létre 1975-ben, a nemzeti regionális politikák összehangolása érdekében, majd a Maastrichti Szerződés 1992-ben megteremtette a Kohéziós Alapot.[2]

Az uniós pályázatok döntéselőkészítését, szerződéskötését, finanszírozását, nyomon követését és ellenőrzését általában az Irányító Hatóság felhatalmazása alapján közreműködő szervezetek végzik. Amennyiben a pályázat megfelel az érkeztetés feltételeinek, úgy a Közreműködő Szervezet megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a felhívásban meghatározott teljességi és jogosultsági feltételeknek. Amennyiben egyértelmű megállapítást nyer, hogy a pályázó/projekt nem jogosult a támogatásra, úgy a pályázat teljességi vizsgálatát nem kell elvégezni.[3]

Amennyiben a jogosultság vizsgálata során a részletes útmutatóban felsorolt feltételek maradéktalanul teljesülnek, sor kerül a pályázat teljességének vizsgálatára. Amennyiben a pályázat a fenti szempontokat figyelembe véve megfelel a jogosultság és a teljesség feltételeinek, befogadásra kerül, ezt követően pedig tartalmilag értékelik a benyújtott pályázati anyagot.

Ha a pályázat elutasításra vagy visszavonásra került, úgy a projekt támogatása érdekében módosított, átdolgozott pályázat benyújtása lehetséges. Az újra benyújtott pályázat esetében is be kell tartani minden, a pályázati konstrukcióra vonatkozó feltételt, ugyanakkor a korábbi elutasítás nem jelent hátrányt az értékelés során.

A Magyarországon meghirdetett EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok programra benyújtott projekt-koncepciók értékelését és pontozását az alábbi szempontok alapján végzik:[4]

A programhoz való illeszkedés:

A projekt Magyarország valamely hátrányos helyzetű régiójában valósul meg?
A projekt átfogó céljai illeszkednek a programhoz? A projekt eredményei és céljai reálisak és megvalósíthatóak?
Illeszkedik a projekt a Pályázati felhívásban és az Együttműködési megállapodásokban rögzített kiemelt területekhez?
A projekt indokoltsága:

Hozzájárul a projekt a magyar vagy az EU-s joggyakorlat megvalósításához/alkalmazásához?
A tevékenységek a célcsoportok valós igényeivel összhangban vannak?
A projekt céljai/eredményei/tevékenységei beilleszthetők a nemzeti/regionális/kistérségi/helyi fejlesztési stratégiá(k)ba?
Költségvetés:

Jogosult a pályázó az általa igényelt támogatásra, és az igénye kellően alátámasztott?
A megadott árak reálisak?
A pályázó van olyan pénzügyi helyzetben, hogy biztosítani tudja a szükséges önerőt?
A projekt kidolgozottsága
A teljes pályázat benyújtásához és a projekt megvalósításához szükséges dokumentáció rendelkezésre állása
Fenntarthatóság és kockázatkezelés:

Biztosított a projekt eredményeinek fenntarthatósága a támogatás kifizetése után is?
A kockázatok leírása és kezelésük kellően megalapozott?
Átfogó témák:

Partnerek és a partnerség szintje (szándéknyilatkozat, partnerségi megállapodás program szinten vagy partnerségi megállapodás projekt szinten)
A nemek közötti esélyegyenlőség figyelembe vétele és biztosítása
Fenntartható fejlődés
A projekt megfelel a „jó kormányzás” elvének?
Ezen szempontok akkor érvényesülnek megfelelően, illetve a pályázó akkor tudja megfelelően kommunikálni szándékait a pályázatot meghirdető EU-s szervezetek irányába, ha a megbízott pályázatíró előzetes képzettsége és gyakorlata birtokában megfelelően figyelembe veszi mindezeket a pályázati anyag elkészítése során, így végső soron – amennyiben a pályázó egyébként megfelelt a pályázati feltételeknek – nagyrészt rajta múlik, végül nyertes lesz-e a pályázat vagy sem.